Az időmérés első ciklusa, legkisebb egységei a biológiai vagy szerves idő

A biológiai idő - a lélegzeted ritmusa, ahogy fúj a szél, vagy amint a szíved keringeti tested-szerte az erekben a vért, a tenger hullámainak mozgása, az ár-apály ritmusa - mind az élet, és a körülöttünk illetve bennünk lévő világ lüktetése. Útjelzőként szolgálnak, megmutatva az utat a belső igazságodhoz és a személyes bölcsességhez.

Ha átadod magad felsőbb éned vezetésének, és engeded, hogy intuícióid vezessenek, Általuk segítséget kaphatsz mind a fizikai, mind a szellemi világ dolgaiban való eligazodáshoz.

Néhány adatszilánk:

Mi történt, amikor az Institute for Historical Review 50 000 dollárt ajánlott annak, aki be tudja bizonyítani, hogy a zsidókat elgázosították Auschwitzban?
Nem nyújtottak be bizonyítékot a jutalomért, de az intézmény ellen 17 millió dolláros kártérítési pert indított egy korábbi auschwitzi táborlakó, Mel Mermelstein, aki azt állította, hogy a jutalom felajánlása alvászavarokhoz vezette és az üzleti élete veszteséget szenvedett, valamint, hogy a felajánlás a „megállapított tények ártalmas tagadását” képviselte.

Szimbólumok között élünk. Jelképek egész rendszere veszi körül mindennapjainkat és ünnepeinket egyaránt. Tudomásul vesszük jelenlétüket, üzeneteket fogadunk be általuk, ám legtöbbször talán anélkül, hogy a mélyebb rétegekre is felfigyelnénk.

Pedig a szimbólum szerepe valójában az, hogy az emberi gondolkodás, világlátás mélyebb, összetettebb elemeinek adjon kifejeződést. Jeleket életünk megannyi terén használunk. Egy egyszerű kép valamilyen jelentéssel társul, majd a jelekből rendszer áll össze (az írott és beszélt nyelv az egyik legelemibb példája az ilyen elven működő jelrendszereknek).

A modern ember "behódol a teremtett dolgoknak,
amelyeken uralkodnia kellene, s dacol Istennel,
akinek engedelmességgel tartozik."
(Johannes Amos Comenius)

1.

A tradicionális nézőpont: A Kezdet előtt van a Kezdet-telen. A Kezdet a Káosz, melynek magvában cselekvés van, amely a tudathoz vezet. Az individuális ego az Egy-ből kiszakadni akaró Kettő illúziójának, az én- nem-én megkülönböztetés megszilárdulásának kifejezője. Az Egy emlékét aranykori boldogságként őrizzük magunkban.

"Egyszerűen arról van szó, hogy a modern gondolkodás és profán kultúra ellenében megtartsuk a tradicionális élet- és történelemszemlélet örökségét." (Julius Evola)


(A baloldali képen a Tradicionalista principális Egység ábrázolása látható)

- Az emberiség kultúrtörténete lényegileg kétféle látásmódot tartalmaz - minden egyéb ezek variánsa - melyek nem vallhatóak egyszerre, így választási kényszer áll fönn közöttük*,

*A hazai szférában talán Lukács György és Hamvas Béla** életművének bázikus különbözősége említhető kiemelten e témában.

      
      Szóval az Úr legelőször,
      Férfiembert alkotott,
      Ezzel teltek hosszú évek,

      Nappalok és alkonyok,
      Ami szép volt, ami jó volt,
      Mindent ebbe fektette,
      Õ maga is megcsodálta,
      Mire készen lett vele:
      Domború mell, magas homlok,
      Sziklát görgető karok,
      És a többi. Részletezni
      Nem is nagyon akarok,
      Szeme, füle, lépe, mája,
      Lába is, hogy lépne rája,
      Hogy így visszagondolok,
      Csupa, csupa jó dolog.

Minden ember rendelkezik bizonyos hipnotikus képességgel, ami lehetővé teszi, hogy másokat "meghívjunk" a saját világunkba egy kis kalandtúrára. De mi is a hipnózis?

Minden hipnózis. Hipnózis az, amikor a KRESZ szabályait tanuljuk - ha látsz egy pirosra festett kör alakú táblát az utcasarkon amiben van egy fehér vízszintes vonal, az azt jelenti, hogy nem szabad behajtani egyik oldaláról sem oda. Ha ugyanezt a jelet a kamasz fiunk ajtaján találjuk - akkor tudjuk, hogy egy privát zónába hatolnánk be, ahol nem vagyunk kívánatosak.

Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör zárása, és a farsangi időszak kezdete. Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték. Az egyház ezen a napon emlékezik meg a napkeleti bölcsekről, Gáspárról, Menyhértről és Boldizsárról. E naptól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is. Az ünnephez számtalan népszokás is kapcsolódik.

Vízkereszt a „karácsonyi tizenketted" (12 napos ünnep) zárónapja.