A Karácsony alkalmat ad mindannyiunknak, hogy számot vessük emberi teljesítményünkkel, s nyitott szívvel forduljunk embertársaink felé.

Ilyenkor teret engedhetünk máskor elfojtott érzéseinknek, amelyek hétköznapokon a gyengeség, a védtelenség jelei lehetnének. Vagy egyszerûen csak úgy érezzük: nincs idõnk rájuk, amikor folyamatosan helyt kell állni, hogy gondoskodjunk a családunk megélhetésérõl, hogy elérjük a magunk elé tûzött célokat.

A szeretet biztonságot ad, a biztonság érzése nyugalmat, a nyugalom megértést.

A karácsonyfa elõdje a magyar az ún. termõág volt. Ez az Eu-szerte (hazánkban is) ismert, õsi, mágikus, napfordulati és tavaszigézõ jelkép a természet (és vele az ember) megújulását idézte. Pogánykori jelentéstartalma a keresztény hagyományban bibliai elemekkel gazdagodott, így mindenekelõtt az élet, ill. tudás fájának képzetkörével.

Nem véletlen, hogy számos német vidéken a termõágnak paradicsom (Paradies) a neve. A téli termõág sokféle formában volt ismert (a szobába bevitt és vízbe állított néhány faágtól kezdve a mennyezetrõl lecsüngõ, gazdag kompozíciókig).

A Józan Ész halálára

(nyugodjék békében)

Ma egy szeretett barátunk halálát siratjuk: a Józan Észét, aki sok éven át volt közöttünk. Senki sem tudja biztosan, hány éves volt, mivel születési adatai már régen elvesztek a bürokrácia útvesztõiben.

Emlékezni fogunk rá, mert olyan értékes leckéket adott nekünk, mint "dolgozni kell, hogy tetõ legyen a fejünk felett" és "mindennap kell olvasni egy keveset"; hogy tudjuk, miért lel aranyat, ki korán kel, és hogy felismerjük olyan mondatok érvényességét, mint "az élet nem mindig igazságos" és "lehet, hogy én vagyok a hibás".

A kereszténység alapja Jézus, mint egy nagy, Istentõl ihletett tanító és az õ feltámadása. Jézus feltámadása volt az a hihetetlen lökés, amely a kereszténység kialakulását eredményezte, ez volt a valódi gyökere!!!

A keresztényi kötelességek közül az elsõ és leglényegesebb az imádkozás. A kereszténység az állandó imádkozáshoz kapcsolja a boldogságot, Istene, akirõl azt állítják, hogy csupa jóság, azt akarja, hogy könyörögjenek neki kegyeiért, csak annak adja meg õket, aki sokszor kéri rá, a földi királyokhoz hasonlóan fogékony a hízelgés iránt és megköveteli az etikettet, miközben csak olyan könyörgéseket fogad szívesen, amelyek bizonyos megállapított szabályokba illeszkednek bele.

Pollmann Ferenc A békebontó felelõssége Ausztria-Magyarország szerepe a világháború kirobbantásában

A "civil" szerzõk által alighanem a legtöbbször idézett hadtudományi szakíró, Carl von Clausewitz nevezetes megállapítása szerint a háború nem más, mint a politika folytatása más eszközökkel. Ez a felfogás, amely már az újkor terméke, s mint ilyen gyökeres szakítást jelent a középkori különbségtétellel az igazságos és igazságtalan háború között, az állami szuverenitás integráns részének tekintette a jus bellit, azaz a hadakozás jogát: amikor a diplomácia békés eszköztára elégtelennek bizonyul az érdekérvényesítésre, akkor nem marad más, mint az ultima ratio, azaz: a háború.

Szerelemféltõs, sírós-veszekedõs, egymásra borulós, el nem szakadós, szoros nõi barátság Zomborácz Virág végzõs forgatókönyvíró 2006-os alkotásában. Legelsõ filmje, A macska szerepe a francia irodalomban tizenhárom percben mesél el két Forgács Zsuzsa-novellát, saját élményekkel fûszerezve. Ennek apropóján egy csajos beszélgetésben megtudakoltuk, hogy s mint volt akkor és mi lesz ezután.

Féltem ettõl a témától, mert ezek a nõies dolgok sokszor ellenérzést keltenek.

Sokszor töprengek rajta - ez lesz a jövőnk, gyermekeink jövője?

Már az is lehangol, ha sci-fi filmben látok ilyesmit.

Szerinted lehetséges?

Másold be egy új oldalra és nézd végig egy nyugodt órádban.

Én már kétszer is megtettem.

http://video.google.com/videoplay?docid=6132500997336473908

Történelmi nyomok

Atörpéket már Egyiptomban is ismerték, némely hieroglifa szerint egyes fõurak sportot ûztek az afrikai törpék levadászásából, akiket meglehetõsen primitívnek ábrázoltak.

Az ókori római történetírók is megemlékeztek apró emberkékrõl. Szerintük a szabinok elõtt törpék lakták Itália földjét, akik természetfeletti tulajdonságokkal rendelkeztek és akiknek templomot isszenteltek a Capitolium közelében.

Görög utazók szintén találkoztak felettébb kisméretû emberekkel Kis-Ázsiában.

15 PERC HÍRNÉV  AVAGY

A KULTÚRA BETEGSÉGEI ÉS A TÖMEGMÉDIÁK

címmel írt Kocsis László Levente egy igen érdekes tanulmányt a tömegmédia és a kultúra kapcsolatáról és az egyénre, civilizációra gyakorolt hatásáról.

Olvasd el és beszéljük meg az ezzel kapcsolatosan felmerülő gondolatainkat.

"Kulturális újjászületés vagy halál."

(Aurelio Peccei a Római Club elnöke)

In memoriam Konrad Lorenz és Andy Warhol

A kulturális betegségek jellegzetes tüneteket hordoznak magukban: így korunkban az egyén és a hatalom mozgóháborújának, a kultúra (természet) és a civilizáció állóháborújának vagyunk mindennapi résztvevői.

A világ olyan, mint a kút, minden cseppjében ezer nap alszik.

Minden porszemet könnyû fátyol takar. Ha felemeled, rejtett tûz sugárzik elõ.

- Helyes, ha az ember beavatását egy embertõl nyeri?
- Helyes, feltéve, ha a második beavatás nem követeli az elsõ megsemmisítését.

Az igazi szent a nép között járkál, azzal eszik és alszik és a piacon ad és vesz és megnõsül és a társalgásban részt vesz - és Istent soha, egy pillanatra sem felejti el.