Az emberiségnek mindig is régi vágya volt megérteni a Földön észlelhető jelenségeket, mint amilyen a villámlás, a forgószelek, vagy éppen a földmozgások. A katasztrófák elkerülése végett és az emberi beképzeltség eredményeképpen pedig mindenekfelett vágyta a hatalmat a természet erői felett. Megszelídítette a tüzet, meg hódította a tengereket, és meglovagolta a szelet, hát miért is ne irányíthatná a többit is, miért is ne irányíthatna mindent, akár még fajtársait is?

Az Apokrif irodalmi folyóirat és a FÉLonline.hu közös felolvasással és kötetlen beszélgetéssel tér vissza az anyahajóra. Az alkalmi formáció sok szerzővel és izgalmas művekkel pihen meg a fedélzeten, ahol minden(ki) szöveg.

Programok

Felolvasnak a folyóiratok közös szerzői:

Braun Barna , Evellei Kata, Fehér Renátó, Kapelner Zsolt, Katona Ágota, Kerber Balázs, Mihályi Réka, Nyerges Gábor Ádám, Sós Dóra

A beszélgetést vezeti:
Vaderna Gábor

TDK Konferencia - (máj.

Mezőpaniti B. János: Az értelem születése

Gondolat, hang, betű -
S talán sok mozdulat,
Az értelem útján
Kitűzött pillanat.
És közben rengeteg
Tévút és szakadék,
Nem elég, hogy elnyel:
Marad a szenvedés...
Kismadár, ha rászáll:
Hiheti, csicsereg -
Közben az ég szakad,
A föld is megremeg....
Mert más dimenzió:
Csak így ismerni fel -
Most lett más színű,
Így mást is érdemel...
A gondolat-csíra
Kipattan semmiből:
A semmi is, íme
Így lesz a mindenből!

Bérczes László,  Szabadkai Népszínház Társulatával a Gézagyarak című Istendráma előadása során belső játékra serkenti színészeit, a lélek mélysége tárul föl minden egyes alakításban, a leglényegesebb kellékekre és "helyszín-zugokra" szorítkozó színrevitelében.

A darab és előadás filozófiája

Csillagok

Felállok, már nem bukok fel, nem toporgok, megállok a lábamon, foglalom ezt a talpalattnyi helyet, helyemet a földön, ezt a középpontot, a sajátomét, világközéppontomat, világnyi konyhakövet, innen mérem az egészet, a mindenséget, melybe cseppentem egy villanásnyi időre, majdnem semmi ez az idő, ez a hely, de az enyém, aki pont olyan vagyok, mint bárki más a földön, de mégiscsak egyszeri példány.

Sék Gusztáv

A békesség

Egy festőt egyszer arra kértek, rajzolja le a békességet.
A feladat egyszerűnek látszott,
s ő nyomban neki is látott.
Rajzolt tengert, széltől mentesen,
rajta egy hajót, mely állt csöndesen.
Utasa mind lusta álomba merült...
s a kép összegyűrve a szemétre került.
Nem békesség volt a papíron,
hanem szélcsend és unalom.

Aztán újabb rajzba kezdett,
s egy szundító öreg bácsit festett.
De békességet nem ábrázolt ez sem,
nekiállt hát, hogy tovább keressen.

Csillagunk igen aktív ezekben a hónapokban. Ez számunkra, földlakókra az előrejelzések alapján március elejétől fejt érzékelhető hatást.

Az eseményhoz koronakitörés is kapcsolódott, amelynek keretében töltött részecskék felhője hagyta el a Napot, mint az a SOHO napkutató űrszonda készített animáción is látható. A kitörés felhőjének mozgási iránya egyelőre pontosan nem ismert, ha találkozik a Földdel, arra március 6-án vagy 7-én kerülhet sor.

...Az ember, mikor ezt észrevette, fogta a megmaradt szalonnát, rúdra kötözte, s a rudat a dróttal fölakasztotta a gerendára. Ebből lett csak az igazán nagy felháborodás a patkány...ok között. - Szemtelenség, gyalázat! - kiabálták, mikor rájöttek, hogy nem férkőzhetnek hozzá. - Elrabolja az élelmünket, kifoszt, kizsákmányol! Nem tűrjük tovább!

És föllázadtak. - Mienk a ház - hirdették ki maguk között -, mienk is volt örökké, csak megtűrtük benne az embert, amíg jól viselte magát!

...A „szabadság” klasszikus fogalmának létezése nyilvánvalóan egyre növekvő kétség tárgya, s az egyén számára mindinkább kisebb az a terület, ahol akár kismértékben megvalósulhatna. Koronczi Endre kiállítása ugyanezt a kétséget juttatja kifejezésre, mégis azt a territóriumot rajzolja körül, ahol még rátalálunk a szabadság egy szilárdnak tűnő formájára, ami kétségtelenül a művész szabad (pálya)választásában nevezhető meg, a művész szabad akaratában nyilvánul meg, az alkotásra irányul, és ami a megvalósítás magányos gyakorlatában realizálódik.

Hova és meddig vezethetők vissza az európai népesség anyai és apai öröklési vonalai? Mikortól származtathatjuk magunkat európainak? Az újkőkor embere idősebb, mint az általa művelt mezőgazdasági kultúra? Miért alapvető fontosságú a Kárpát-medence neolitikumának története az egész európai kontinens szempontjából? Ezekre a kérdésekre adhat választ a több ezer éves emberi örökítőanyag vizsgálatával egy új tudományterület: az archeogenetika.

Volt egyszer egy pásztor, aki egy magányos helyen a juhait legeltette.
Egyik nap megáll mellette egy vadonatúj metálszürke Audi. A vezetője
egy Armani öltönyös, magabiztos fiatalember.

Megkérdezi a pásztort:

- Ha megmondom magának, hogy hány juha van, nekem ad egyet?

A pásztor ránéz a fiatalemberre, aztán a békésen legelésző nyájra, és
nyugodtan azt mondja:
- Rendben.
A fiatalember odamegy az Audihoz, összeköti a mobiltelefonját a
notebookjával, az Interneten felmegy a NASA oldalára, GPS
helymeghatározójának segítségével letölt egy megfigyelő műhold képet a
környékről, megnyit egy adatbankot, egy szkennelő-programmal,
összeszámolja a juhokat, majd egy 15 oldalas jelentésben kinyomtatja,
aztán odafordul a pásztorhoz és azt mondja:

- Pontosan 87 juha van itt a környéken.