Szeretettel köszöntelek a APROPÓ klub - Gondolkodóknak és Önkifejezőknek közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
APROPÓ klub - Gondolkodóknak és Önkifejezőknek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a APROPÓ klub - Gondolkodóknak és Önkifejezőknek közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
APROPÓ klub - Gondolkodóknak és Önkifejezőknek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a APROPÓ klub - Gondolkodóknak és Önkifejezőknek közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
APROPÓ klub - Gondolkodóknak és Önkifejezőknek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a APROPÓ klub - Gondolkodóknak és Önkifejezőknek közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
APROPÓ klub - Gondolkodóknak és Önkifejezőknek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Hova és meddig vezethetők vissza az európai népesség anyai és apai öröklési vonalai? Mikortól származtathatjuk magunkat európainak? Az újkőkor embere idősebb, mint az általa művelt mezőgazdasági kultúra? Miért alapvető fontosságú a Kárpát-medence neolitikumának története az egész európai kontinens szempontjából? Ezekre a kérdésekre adhat választ a több ezer éves emberi örökítőanyag vizsgálatával egy új tudományterület: az archeogenetika.
Kezdhetjük akár a mi gyökereinkkel:
Izgalmas tény ugyanis, hogy a 35-40 ezer éves génállományok bennünk, magyarokban találhatók meg, és eddig nem találtak más népeket, akik tagjaiban még megtalálhatók lennének e legősibbnek tartott gének.
Már csak azt kell megtalálni, hogy ezeknek a 35-40 ezer éves génállományokat hordozó őseink hol éltek a Földön.
Ennek a kérdésnek a megválaszolásával mellesleg egyben az európaiak genetikai gyökereire is megnyugtatóan fény derül.
Jelenleg azonban az archeogenetikával foglalkozó tudósaink csak 10 ezer évre mennek vissza:
10 000 évvel ezelőtt a termékeny félholdnak nevezett közel-keleti térségben. Az európai kontinens a neolitizáció folyamatából mintegy 7000-8000 évvel ezelőtt kezdte kivenni a maga részét. Ekkor jelennek meg azok a régészeti kultúrák, amelyek a mezőgazdasági műveltség térnyerését mutatják az addig főként vadászatra berendezkedett paleolit-mezolit kultúrákkal szemben.
A kutatókat az a kérdés foglalkoztatja leginkább, hogy az európai
neolitizációs folyamat, a neolitikus vívmányok elterjedése a
népesség-bevándorlás nagyságrendjéhez vagy inkább a technológia
átadásához köthető. Az is kérdéses, hogy a neolitikum időszakában
megjelenő népesség migrációs hatása mellett milyen mértékű volt a
népesség diffúziója. A régészet klasszikus módszertanával ezek a
kérdések eddig nem voltak eldönthetők, elméletileg mindkét lehetőséget
alá lehet támasztani archeológiai érvekkel.
Klasszikus genetikai markerek vizsgálatával az 1980-as években még
olyan eredmények születtek, amelyek a jelentős mértékű népességmozgáshoz
kötötték a kultúra terjedését. Azonban a molekuláris genetika és a
biotechnológia ugrásszerű fejlődése újabb vizsgálati módszerek bevonását
tette lehetővé a kérdés megnyugtató megoldására.
Martin Richards és munkatársai 1996-ban olyan vizsgálati eredményeket közöltek, amelyek teljesen más megvilágításba helyezték az addigi elképzeléseket. Megállapították, hogy a modern európai népesség mintegy 80 százaléka egyértelműen a paleolit időszakig visszavezethető népelemek leszármazottja, és a neolit időszak újonnan megjelenő népességeiből csak a teljes mai népesség 20 százaléka származtatható. A modern európai népességnek az anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-állományvizsgálata szerint a ma élő európaiak döntő része (mintegy 95 százaléka) hét nagyobb genetikai nyaláb, úgynevezett haplocsoport egyikébe tartozik. Ezek a csoportok, amelyeket jellegzetes báziseltérések határoznak meg, mind geográfiailag jól meghatározható európai területekre jellemzőek, gyökereik a 45 000 és 12 000 évvel ezelőtti időkre vezethetők vissza.
A különböző haplocsoportok bonyolult
biostatisztikai módszerekkel kimutatott összefüggésrendszerei alapján
értelmezni lehet az európai népesség paleolit gyökereit. Utalva ezen
vizsgálati metódus anyai ági voltára, a markánsan elkülöníthető
származási csoportokat női nevek kezdőbetűjével jelölték. Ezek szerint a
ma élő európaiak legnagyobb része (mintegy 47 százaléka) a H (Helena)
haplocsoportba tartozik, amelynek európai megjelenését mintegy 20 000
évvel ezelőttre tehetjük. Néhány ezer évvel fiatalabb a V (Velda) és a T
(Tara) haplocsoport, 5, illetve 9 százalékos részesedéssel. Náluk is
fiatalabb a K (Katrine) haplocsoport, a ma élők 6 százaléka mondhatja
magát Katrine leszármazottjának.
Az idősebbek közé tartozik az X nyaláb,
azaz Xenia haplocsoportja, mintegy 25 000 évvel ezelőttig vezetve
vissza a ma élő X haplotípusú európaiak családfáját. A legősibb,
Európában gyakori csoport az U (Ursula) elnevezést viseli, az e
csoportba tartozók (11 százalék) családjának anyai ága 45 000 éves,
tehát valamikor a klasszikus Neander-völgyiek korában jelentek meg
Európában.
Ez a hat haplocsoport tízezer évnél idősebb, és az európai
népességen belüli megoszlása meglehetősen egyenletesnek mondható. A
neolitizáció európai etapja szempontjából azonban a mintegy 10 000 évvel
ezelőtt a Közel-Keleten kialakult J csoport, azaz Jasmine családja a
legjelentősebb. Egyrészt azért, mert ennek a nyalábnak a terjedési útjai
a molekuláris genetikai vizsgálatok szerint egybeesnek a neolit kultúra
európai szétterjedésének két fő irányával, másrészt mert a vizsgált
őshonos európai mintáknak mintegy 17 százaléka ide sorolható.
Bármennyire egyértelmű bizonyítékok is szólnak e népesség és a mezőgazdasági kultúra európai elterjedése közötti összefüggések mellett, populációgenetikai értelemben arányszámuk mégsem olyan magas, hogy a technológia átadása mögött nagyarányú népességmozgást vélelmezzünk. Legalábbis egyelőre így látszik...
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!