Szkíta aranykincsek
A régi keleti népek közül aligha van ismertebb a szkítáknál. Ez
elsősorban annak köszönhető, hogy a görög Hérodotosz, a történetírás
atyja a Kr. e. V. században oly remek leírást készített róluk nagy
történeti művében, amely még ma is élvezetes olvasmány. De nem csak
élvezetes, hanem alapjában igaz is, ezt igazolják az újabb és újabb
régészeti leletek is. Különösen ismertek a szkíták a magyarok körében,
hiszen a középkori magyar krónikák őshazájukat a keleti Szkítiában
vélik, s azt írják, hogy a magyarok maguk is szkíta eredetűek.
A szkíták, a Kr. előtti 8. században új lovas nomád népként vonták
uralmuk alá az eurázsiai sztyeppét. Országuk központja a Kárpátok, a
Fekete-tenger és a Kaukázus által határolt terület volt. Nem hoztak
létre egységes birodalmat, lazán kapcsolódó törzsek szövetségét
alkották.
Fejedelmeik sírja fölé hatalmas, kurgánnak nevezett sírhalmokat
emeltek, a halottakat pedig csodálatos aranytárgyakkal együtt temették
el.
A kurgánok ékszer-, ruházat- és fegyverleletei mellet megismerkedhetünk
a titokzatos ókori nép két kontinenst összekötő kulturális és gazdasági
kapcsolataival is.
És amit láthatunk belőle
A Nemzeti Múzeum kiállításán a szkíta kultúra
legfontosabb állomásaival ismerkedhet meg az érdeklődő látogató.
A korszak kiemelkedő színvonalú nemesfémművessége mintegy ezer
alkotását csodálhatja meg a közönség a márciustól júniusig nyitva tartó
kiállításon: német, orosz, román, ukrán múzeumokból érkező műtárgyak
mellett a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének remekeit is.
A kiállítás időpontjáról, árairól, tárlatvezetésekről, csakádi programokról és internetes jegyrendelés:
http://www.szkitak.hu/
Kapcsolódó hírek:
A magyar írás kialakulása és fejlődése a Kárpát-Medencében
A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története
Elkészült a Magyar nemzetstratégia I-II. kötete
"Nagyon sok dalban lehet hallani Csaba királyfiról. Ki volt ő valójában?"