A Bilderberg-csoport egy befolyásos személyekből (tudósok, médiaszemélyiségek, politikusok, üzletemberek, ld. lentebb) álló, zárt körű társaság. Nevét egy holland szállodáról kapta, ahol először tartották meg a gyűlésüket 1954-ben. A csoport alapítója a nemrég elhunyt Bernát holland herceg volt, de a kutatók megegyeznek abban, hogy a jelenlegi igazi irányítókat a Rothschild és a Rockefeller család vezető tagjai között kell keresni.

A csoport 1954-től minden évben tanácskozik - csak egyszer, 1976-ban maradt el - szigorúan zárt ajtók és maximális védelem mellett. A 2005-ös Müncheni konferenciát az MI6 (Military Intelligence section 6, angol kormányhivatal), CIA, Moszad valamint a Német Különleges erők védelmezték.

Híradás ezekről a tanácskozásokról a médiában egészen az utolsó évekig nem volt jelentős. A nagyobb újságok, tv-csatornák teljes érdektelenséget mutattak, aminek az oka talán az, hogy ezek tulajdonosai és vezetői szintén ott ültek a konferenciákon.

Tagjai:

A világ leggazdagabb és legbefolyásosabb emberei alkotják a csoportot. Néhány ismertebb tagja:

James D. Wolfensohn - a Világbank elnöke
Bodil Nyboe Andersen - a Dán Központi Bank vezetője
Gazi Ercel - a Török Központi Bank vezetője
David Rockefeller - a Chase Manhattan Bank elnöke
Bokros Lajos - a Világbank főtanácsadója
Ulrich Cartellieri - a Deutsche Bank AG felügyelőbizottsági tagja
William J. McDonough - a Federal Reserve Bank of New York elnöke
Sauli V. Niinisto - Finnország pénzügyminisztere
Herman H.F. Wijffels - a Rabobank Nederland igazgatótanács elnöke
John M. Page Jr. - a Világbank - Közel-Kelet, Afrika régió vezető közgazdásza
Surányi György - a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke
Robert L. Bartley - a Wall Street Journal szerkesztője
Hugo Butler - a Neue Zurcher Zeitung főszerkesztője
Hubert Burda - a Burda Media elnöke
Will Hutton - a The Observer szerkesztője
Peter Carrington - a NATO exfőtitkára
Marcus Wallenberg - a Investor AB ügyvezető igazgatója, a Wallenberg család feje
Francisco Pinto Balsemao - Portugália ex-miniszterelnöke Portugália ex-miniszterelnöke
Samuel R. Berger - USA elnöki tanácsadója
Richard C. Holbrooke - USA ex külügyi szóvivője
Jaakko Iloniemi - Finnország amerikai ex-nagykövete
Henry A. Kissinger - USA ex-külügyminisztere
Sam Nunn - USA ex-szenátor
Göran Persson - Svédország volt miniszterelnöke
Andrzej Olechowski - a Central Europe Trust, Lengyelország volt elnöke
Flavio Cotti - Svájc külügyminisztere
Francois X. de Donnea - Belgium volt védelmi minisztere
Yannos Kiranidiotis - Görögország külügyminiszter-helyettese
Umberto Agnelli - az IFIL elnöke
Paul A. Allaire - a Xerox Corp. elnöke
Percy Barnevik - az ABB Asea Brown Boveri Ltd. elnöke
Maarten A. van den Bergh - a Royal Dutch/Shell Comp. csoport ügyvezető igazgatója
C. Fred Bergsten - az Institute for International Economics igazgatója
E. John P. Browne - a British Petroleum Comp. p.l.c. vezérigazgatója
John H. Bryan - a Sara Lee Corporation elnök, vezérigazgatója
Jon S. Corzine - a Goldman Sachs & Co. elnök, vezérigazgatója
Robert M. J. C. Cranborne - a Lordok Háza az ellenzék vezetője
Jean-Louis Gergorin - a Matra Hachette igazgatótanácsi tagja
Louis V. Gerstner - az IBM Corporation elnöke
Andre Levy-Lang - a Banque Paribas igazgatótanácsi elnöke
William W. Lewis - a McKinsey Global Institute igazgatója
Egil Myklebust - a Norsk Hydro vezérigazgatója
Matthias Nass - a Die Zeit vezető szerkesztője
Jorma Ollila - a Nokia Corporation elnök-vezérigazgatója
Matias Rodríguez - az Inciarte Banco de Santander alelnöke
Klaus Schwab - a World Economic Forum elnöke
Peter D. Sutherland - a Sachs International elnöke
Franz Vranitzky - Ausztria exkancellárja
Járai Zsigmond - a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke
Kádár Béla - a Magyar Nemzeti Akadémia tagja
Kassai Róbert

A csoport célja

Az alább olvashatók erősen hasonlítanak egy összeesküvés-elméletre, érdemes fenntartásokkal olvasni ezt. Közvetett bizonyítékok alapján a kutatók összeállították azokat a célokat, amelyek elérésén a Bilderberg-csoport dolgozik. A legelső nemzetközi cél egy világszintű gazdasági unió létrehozása. Ezt követné egy nemzetközi parlament és egy nemzetközi irányítás alatt álló világhaderő, amely a nemzeti hadseregek helyébe lépne. A végső cél egy világszintű közös kormányzat létrehozása, amelyet a nemzetállamok szuverenitásának fokozatos felszámolásával érnének el.

A végső cél eléréséhez a következő részfeladatokat kívánják teljesíteni:

Egyesített nemzetközi identitás

A nemzeti értékek teljes eltűntetésével, egy közös értékrend felállításával az emberiség sokkal könnyebben kezelhető

Az emberek központi irányítása

A cél egy olyan 'Új Világrend' (New World Order), ahol nincs középosztály, csak uralkodók és rabszolgák.

Null-növekedésű társadalom
  
Ezen post-indusztriális társadalomnak lényege, hogy azok az iparágak, amelyek valósan termelésre képesek (pl. mezőgazdaság, termék előállítés), a szegény, olcsó munkaerővel rendelkező országokba (pl. Bolívia, Peru, Ecuador, Nicaragua) vannak kitelepítve. így új jólét megalapozása szinte lehetetlenné válik, ami legegyszerűsíti az uralkodók/szolgák társadalmi struktúrájának kiépítését. Feltételezhetően a NAFTA ennek a lépésnek az előfutára.

Folyamatos nyugtalanság

Ha mesterségesen sikerül az embereket intenzív stressz (fizikai, mentális és érzelmi) alatt tartani, akkor sokkal egyszerűbb reménytelen belenyugvásra kényszeríteni őket.

Minden oktatási intézmény központosítása

Ennek a lépésnek elsődleges célja a tanított anyag megszűrése. Arra támaszkodva, hogy a fiatalság önállóan nem érdeklődik a történelem iránt, elfogadja az iskolában hallottakat, képesek lehetnek a történelem 'kisímítására', hogy az áttérés az Új Világrendre ne tűnjön az emberi szabadság és liberalizmus teljes elvesztésének.

A hazai és külföldi rendelkezések központosítása

Minden nemzeti rendelkezés folyamatos 'globalizálása', azaz nagyobb törvényhozó szervezetek törvényeinek kiterjesztese a tagállamokra.
(Lásd Európai Unió és tagállamai, vagy az USA és Kanada viszonyát)

AZ ENSZ megerősítése
  
Mivel az ENSZ már működőképes intézmény, így kellően szélesítve jogkörét akár 'népadót' is be tudna vezetni, amit mindenki köteles lenne fizetni.

Nyugati Kereskedelmi Blokk

Ha a NAFTA-t a Dél Amerikára is sikeresen kiterjesztik, akkor létrejöhet az 'Amerikai Unió'.
NATO terjeszkedés
NATO a világ hadseregévé válhat.
Egy jogi rendszer
Egyetlen, egységes jogi rendszer az összes országnak.
Egy szocialista jóléti állam
A Bilderbergek víziója szerint az engedelmes rabszolgákat megjutalmazzák, az ellenszegülőket pedig kiiktatják.

TÉNYEK A CSOPORTRÓL:

Robert Eringer kutatónak sikerült megszereznie egy példányt az 1955 szeptemberében - a nyugat-német Garmischban - tartott koferencián írt titkos jegyzőkönyvről. Ez áll a jegyzőkönyv 30. oldalán: "Ezen konferencia résztvevői azokat a megállapodásokat, amelyek a kifejtett vélemények után egy általános konszenzus folyamán születnek, a saját befolyás-övezetükön belül továbbadhatják, természetesen a forrás érintése nélkül." Egy levelében ezt válaszolja Eringernek a "bilderbergista" Sir Paul Chambers: "Semmit nem árulhatok el a Bilderberg-csoportról egy kívülállónak, aki nem tagja annak. Ez kötelességem. Nagyon sajnálom, hogy nem segíthetek Önnek, de erre abszolút nincs fölhatalmazásom, s ebben a vonatkozásban nagy hibát követnék el, ha bármit is mondanék a Bilderberg-csoportról."

Fennáll annak a lehetősége, hogy a csoport érvényesíteni tudja tagjai befolyását a világpolitika irányításában. Az 1991-es Baden-Badenben tartott tanácskozáson részt vett egy addig hazáján kívül ismeretlen amerikai kormányzó, William Jefferson Clinton, akinek sem politikai, sem pénzügyi hatalma nem volt jelentős. Kevesebb mint három hónap múlva pártja elnökjelöltje lett, s másfél év múlva beiktatták, mint az Egyesült Államok elnökét. Bill Clinton, Henry Kissinger, Mary Robinson, Gerald Ford és Tony Blair mindannyian bilderbergisták voltak még a szakmai karrierjük kezdetén.

A csoport egyik tagja, Richard C. Holbrooke tagadja a csoport jelentőségét: "Soha nem hoznak döntést semmiről, és egy csomó mindenben nem értenek egyet. Viccesen azt mondanám, hogy közel sem olyan fontosak, mint amennyire magukat képzelik. És természetesen egyáltalán nem olyan fontosak, mint ahogy azt az összeesküvés-elméletek kedvelői gondolják."[1]

Jegyzetek

Holbrooke: Rábeszéltük Hornt a Bokros-csomagra

Angol nyelvű referenciák
Hatch, Alden (1962). "The Hőtel de Bilderberg" H.R.H.Prince Bernhard of the Netherlands: An authorized biography, London: Harrap. ISBN B0000CLLN4.
Ronson, Jon (2001). THEM: Adventures with Extremists, London: Picador. ISBN 0330375466.
Estulin, Daniel (2007). The True Story of The Bilderberg Group. ISBN-13 978-0-9777953-4-5, ISBN-10 0-9777953-4-9

Források:

Magyar:
Gala sajtószemle: A titokzatos Bilderberg csoport
Bakos József: Világépítés és világpusztítás
Népszabadság: Újra titokzatos Bilderberg
Penthousemagazin: Összeesküvés-elmélet: Elit klub vagy világkormány?
Dr. Drábik János írásai
Szabadkőműves páholy: a Bilderberg csoport igaz története ...

Külföldi:
Extract from the official Bilderberg report on the Fiuggi Conference 4-6 October 1957
Bilderberg
Who pulls the strings?
Inside the secretive Bilderberg Group
Elite power brokers meet in secret
Bilderberg: The ultimate conspiracy theory
A Lars Adelskogh "2000. Talets Vetenskap" c. svéd folyóirat
A lap eredeti címe: "http://hu.wikipedia.org/wiki/Bilderberg-csoport"
Kategória: Nemzetközi szervezetek
Rejtett kategóriák: Törlésre váró szócikkek | Az összes lektorálandó lap | Lektorálandó lapok 2006 augusztusából

Csath Magdolna: A Bilderberg csoport igaz története 1. rész

1954 óta napjainkig a világ legbefolyásosabb emberei évente egyszer titokban talákoznak…” – így kezdődik Daniel Estulin 2007 decemberében megjelent könyve, amely máris világsiker. Ugyanis arról szól, hogy a világ politikai és pénzügyi vezetői miről is beszélnek évente egyszer titkos találkozásukkor – a Bilderberg csoport megbeszéléseken - és hogyan befolyásolják ezek a találkozások a világ ügyeit: elnökök megválasztását vagy megbuktatását, háborúk kitörését és az energiapiacok manipulálását.

A főáramú média, bár meghívottként képviselői jelen vannak a találkozáson, híreket mégsem közöl róluk. A könyv főleg két kérdésre próbál válaszolni:

- Vajon mivel foglalkoznak ezek a bölcs emberek, ami ekkora titokzatosságot érdemel?

- Vajon merre akarják elvinni a világot?

Azért ezekre a kérdésekre keresi a szerző a választ, mivel, - ahogy a könyv kiadója fogalmaz, - még az is elképzelhető, hogy a Bilderberg csoport többsége hisz abban, hogy lopakodó útjuk a titokzatos jövő felé jó szándékkal van kikövezve. De ennek ellenére az is lehetséges, hogy az emberek többsége még sem akar ezen az úton efelé a jövő felé menni. Ez a könyv legalább olyan izgalmas és jelentős, mint Susan George könyve a Luganói tanulmány volt. Érdemes ezért megismerkedni vele.

A kezdetek

A világ legnagyhatalmúbb emberei először 1954-ben találkoztak Bernhard holland herceg és a Rockefeller család szervezésében a „Hotel Bilderberg” luxus szállodában, egy kis holland városkában, Oosterbeek-ben. Egy hétvégén át vitatták meg a világ jövőjét. A találkozó végén elhatározták, hogy ezentúl minden évben egyszer találkoznak. A hely után Bilderberg csoportnak nevezték el magukat. Azóta összesen 56-szor találkoztak – voltak évek, amikor kétszer is – mindig luxushotelekben. A csapatban találjuk, többek között – Henry Kissingert, David Rockefellert, Zbigniew Brzezinskit, Tony Blairt, Paul Wolfowitzot és Bill Clintont, és sok más kormányfőt, üzletembert, bankárt, politikust és újságírót.

A rengeteg tanácskozás ellenére a sajtó sohasem számolt be arról, hogy a csapat miről tárgyalt és milyen következtetésekre jutott. Pedig a világot joggal érdekelhetné, hogy miről is beszélhetnek ezek az emberek? A demokráciában természetesen mindenkinek joga van arra, hogy amit nem akar, azt ne közölje a médiával. De ebben az esetben más a helyzet. Ezek az emberek nem baráti, magántalálkozásokon vesznek részt, hanem a világ ügyeit próbálják igazgatni. Nem lenne ezért mégis csak joga a közembernek, hogy megtudja, miről is döntenek a háta mögött?

Miről is beszélnek a politikai vezetők a legbefolyásosabb üzletemberekkel és bankárokkal? Gondoljuk csak el, a hasonló találkozók mind nyilvánosak, a sajtó részvételével zajlanak. Ilyenek a davosi Világgazdasági Fórum vagy a G8 országok találkozói is. Pedig a Bilderberg csoport találkozóin jelen szokott lennei a Nemzetközi Valutaalap elnöke, a Világbank elnöke és az amerikai pénzügyi vezetés képviselője is. Ott vannak továbbá a leghatalmasabb globális cégek, a Coca-Cola, a Chase Manhattan Bank, az American Express, a Goldman Sachs, a Microsoft, a British Petroleum, a Daimler Chrysler elnökei, az USA alelnökei, a CIA, és az FBI igazgaói is, együtt az európai országok miniszterelnökeivel. Akik jelen vannak, együttesen nagyobb vagyonnal rendelkeznek, mint az USA teljes lakosságának vagyona. Bármelyikük ha egyénileg bárhová elutazik, egészen biztos, hogy a média vezetőhírben számol be róla. Éppen erről a nagyszabású Bilderberg csoport találkozóról nem látja értelmét hírt adni? Elég furcsának tűnő helyzet!

Ez a furcsa helyzet indította a szerzőt arra, hogy nyomozni kezdjen.

15 évvel ezelőtt kezdte. Rengeteg segítséget kapott munkájához, bár senki nem akarta a nevét adni az ügyhöz. Mnél mélyebbre ásott az ügyben, annál inkább erősödött benne az érzés, hogy a Bilderberg csoport úgy működik, mint egy „árnyék világkormány”, amely az éves találkozók teljes titokzatosságában döntéseket hoz, és azt is megbeszéli, hogy a döntéseket hogyan valósítja majd meg. De ezzel elveszik az emberektől azt a demokatikus jogukat, hogy saját ügyeikről, jövőjükről maguk dönthessenek. Az egyes titkos döntések sorozata a világ rabszolgasorsba taszítása felé haladhat. Ezért itt az ideje, hogy benézzünk a színfalak mögé!

Keresztúthoz érkezünk. Az emberiség jövőjét határozza az meg, hogy most merre megyünk tovább. Rendőrállamokká változhatnak az országok, vagy szabad akaratú, demokratikus körülmények között élő emberek közösségeivé. Azon múlik, hogy mi mit teszünk. Ehhez azonban először tudnunk kell, mit csinálnak mások a hátunk mögött. Erről szól a „Bilderberg csoport igaz története” című könyv.

A Bilderberg csoport: az univerzum mesterei

Nézzünk néhány, a csoporttal kapcsolatban megjelent idézetet!

The Times, Anglia 1977

„A Bilderberg csoport a nyugati világ leggazdagabb, gazdaságilag és politikailag leghatalmasabb, legbefolyásosabb embereinek klikkje, akik titokban megterveznek dolgokat, melyek azután később, mint véletlen események, meg is történnek.”

Kanada veszélyben

1996 májusában a Bilderberg csoport találkozója Torontóban volt. Egy csodálatos helyen találkoztak, közel óriási farmokhoz, ahol lovagolni lehetett, „wellness központokhoz”, ahol csodálatos kezelések álltak rendelkezésükre. Ezen az eseményen azonban váratlan dolog történt. Kiszivárgott a hír, hogy a Bilderberg csoport fel akarja osztani Kanadát. A tervezett módszer az volt, hogy a Quebec tartomány majd egyoldalúan bejelenti leszakadási szándékát, megjelentetve egy függetlenségi nyilatkozatot. A tervezett időpont 1997 eleje volt. Kanada többi részei pedig egyesülnek az USA-val. Amint már említettük, általános szabály, hogy a média soha nem számol be a Bilderberg csoport döntéseiről. Ennek oka, hogy a médiabirodalom döntő hányada a Bilderberg csoport tagjainak tulajdona! Ebben az esetben azonban megtört a titoktartás. A terv kikerült a legolvasottabb és legbefolyásosabb kanadai újsághoz, a „Toronto Star”-hoz, amely azt azonnal le is közölte. Ezen a találkozón is érdekes emberek voltak együtt.

Néhányan a listáról: az USA védelmi államtitkára William Perry, a kanadai miniszterelnök Jean Chretien, Henry Kissinger, a Fiat cég tiszteletbeli elnöke, Giovanni Agnielli, Paul Martin, Mario Monto EU-s biztosok, a Chase Manhattan Bank főnöke David Rockefeller, Soros György, a holland és spanyol királynő és a belga herceg, továbbá számos más üzleti, politikai és egyetemi figura.

A kiszivárgott hír nagy hatással volt az emberekre. Végül is eddig nem fordult elő, hogy a Bilderberg csoport a vendéglátó ország felosztását tervezte volna. A kanadaiak pedig kemény emberek. Amikor megtudták, mi forog kockán, az egyszerű dolgozók, írók, kiadók, újságírók, sőt rádió- és TV riporterek is fittyet hányva annak, hogy kinek a tulajdonában vannak a lapok, a TV és rádió csatornák, világgá kürtölték az igazságot, amit azután az emberek nagyon hamar és széles körben ismertek meg. A felháborodás szétáradt az országban, ami megakadályozta, hogy a Bilderberg terv valóra váljon.

Ettől kezdve azután a rendezvény őrzése még szigorúbbá vált. Az eseményről először tudósító újságíró ellen pedig merényletet követtek el, amit szerencsésen megúszott.

II. rész           http://barikad.hu/node/11888

III.rész           http://barikad.hu/node/12052

IV.rész           http://barikad.hu/node/12052

V.rész            http://barikad.hu/node/12297