Eddig nem vetített német híradórészlet Auschwitz bíróság által
közölt "közel 300 ezer Auschwitz-i halottról", akik a háború éveiben a
németek kezétől haltak meg.
1948-ban
Krakkóban ért véget a háború utáni per
azon németek ellen, akik az Auschwitzi
munkatáborban éveken keresztül dolgoztatták a háború során odahurcolt embereket.
Erről ad hírt egy 1948
január 8-án sugárzott korabeli és mint olyan, hitelesnek tekinthető német híradófelvétel.
Nem több, mint 300 ezer áldozatról történik
említés benne, melynek egy része zsidó.
Persze ez se kevés - mondjuk kevesebb, mint a
kommunizmus éveiben Oroszországba magyarokat, szomszéd államokbelieket
"malenkij robotra" kihurcolt emberek száma .
Ha viszont ez a tárgyi emlék nem milliós akkor
a holokausztról szóló hírekben, alkotásokban akkor mért beszélnek
sokkal többről?
A felvételt egy Negyven éve történt című
dokumentumsorozat keretében mutatták be újra a német ARD közszolgálati
TV harmadik csatornáján, ahol a régi német híradókat játszották
folyamatosan. Innen származik ez a felvétel.
a hiradó magyar fordításban:
Bűnhődés Auschwitzért
Krakkóban egy lengyel bíróság előtt
befejeződött az auschwitzi koncentrációs tábor fő felelősei ellen
lefolytatott per. A vádlottak a tábor német őrszemélyzetéből és a német
igazgatáshoz tartozó személyek közül kerültek ki. A tábor foglyai,
főleg a női foglyok ellen elkövetett hallatlan kegyetlenkedéseket
bizonyítottak rájuk.
Összesen közel 300.000 ember pusztult el a legkülönbözőbb nemzetiségek tagjaiból az auschwitzi koncentrációs táborban.
A bíróság 23 vádlottat halálra, 6-ot
életfogytiglani börtönre, 10-et hosszabb börtönbüntetésre ítélt, egy
személyt pedig felmentettek.
Az auschwitzi koncentrációs tábor, mint a
szégyen figyelmeztető jele, úgy fog maradni, ahogy ma áll. Maradandó
emlékeztetőként 300.000 áldozatára.
Mindenesetre elgondolkoztató...
Kapcsolódó hírek:
11 koncentrációs táborban járt egy "holokauszt-túlélő"
Holokauszt, a szív és az emlékezés terrorja
Egy találkozás története: Grüner Miklós beszél Elie-Lázár Wiesel nevű auschwitzi rabtársáról
Tanévnyitó 15 év múlva - vajon ilyennek kell lennie?