érdekesség: Virtuális médiavalóság

Szeretettel köszöntelek a APROPÓ klub - Gondolkodóknak és Önkifejezőknek közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 243 fő
  • Képek - 971 db
  • Videók - 344 db
  • Blogbejegyzések - 242 db
  • Fórumtémák - 11 db
  • Linkek - 130 db

Üdvözlettel,

APROPÓ klub - Gondolkodóknak és Önkifejezőknek vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a APROPÓ klub - Gondolkodóknak és Önkifejezőknek közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 243 fő
  • Képek - 971 db
  • Videók - 344 db
  • Blogbejegyzések - 242 db
  • Fórumtémák - 11 db
  • Linkek - 130 db

Üdvözlettel,

APROPÓ klub - Gondolkodóknak és Önkifejezőknek vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a APROPÓ klub - Gondolkodóknak és Önkifejezőknek közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 243 fő
  • Képek - 971 db
  • Videók - 344 db
  • Blogbejegyzések - 242 db
  • Fórumtémák - 11 db
  • Linkek - 130 db

Üdvözlettel,

APROPÓ klub - Gondolkodóknak és Önkifejezőknek vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a APROPÓ klub - Gondolkodóknak és Önkifejezőknek közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 243 fő
  • Képek - 971 db
  • Videók - 344 db
  • Blogbejegyzések - 242 db
  • Fórumtémák - 11 db
  • Linkek - 130 db

Üdvözlettel,

APROPÓ klub - Gondolkodóknak és Önkifejezőknek vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

– Tudja ön kicsoda Jurij Gadjukin?
Mi sem tudjuk. Sőt, már lényegében senki sem tudja, és többé esély sincs tudhatni.
– Miért is?

– Hát a virtualitás egyik tulajdonsága miatt.
Mielőtt túlságosan zavarossá válnánk, néhány dolog tisztázhatónak látszik – bár csak látszik.  Mert állítólag – tehát csak állítólag, ugyanis a hitelesség örökre oda – néhány nappal, vagy néhány héttel ezelőtt még a Wikipédián (a szabad enciklopédián [tényleg szabad?]) még elérhető volt egy szócikk Jurij Gadjukin szovjet filmrendezőről. Mi ezt a szócikket nem láttuk, mivel nem is tudtunk Jurij Gadjukinról sem és filmjeiről sem, tehát nem is hiányzott nekünk és nem is kerestük. Ebből következően akkor értesültünk Jurij Gadjukinról, mikor már törölték a Wikipédiából is és a legnagyobb filmadatbázisból, az IMDB-ből is, és éppen ez volt a hír, mármint a törlés ténye, és a törlés oka. A hír pedig az egyik legismertebb hírportálon jelent meg:

 „Jurij Gadjukin szovjet filmrendező szócikke közel négy éven át szerepelt az online enciklopédiában, felkerült az IMDB mozis adatbázisba, volt saját Facebook-csoportja és rajongói blogja is. Gadjukin életének lebilincselő története szerint a második világháború előtti szovjet mozi igazi csillaga volt, sorra nyerte a díjakat és a vasfüggöny mögötti filmfesztiválok elismeréseit a kommunizmust dicsőítő munkáival. A háború után Angliába emigrált, ahol különféle alvilági ügyletekbe keveredett, kölcsönt vett fel egy maffiózótól, amit nem fizetett vissza. 1960-ban eltűnt, a testét egy hónap múlva húzták ki a Temzéből. A koponyáját pisztolygolyó roncsolta szét. Utolsó filmje, a kommunizmus bűneit leleplező The Graven Idol (A faragott bálvány) sosem készült el. Gadjukin élete a Wikipediára gazdagon illusztrálva került fel, rengeteg linkkel, archív filmrészletekkel, egy ötvenes évekbeli interjúfelvétellel a BBC riporterével, korabeli újságok címoldalaival a halálhíréről. Amelyekben az a közös, hogy egyetlen betű, hang és pixel sem igaz belőlük.”

A Jurij Gadjukin halálhírérő szóló álújságcikk


A hír szerint tehát valaki szórakozásból létrehozott egy fiktív múltbeli filmrendezőt, utólag legyártott hozzá eredetinek látszó dokumentumokat, mindezt ügyesen tálalta egy internetes enciklopédiában, és más webes alkalmazásokon is elhelyezett hamis információkat a hitelesség alátámasztása végett. Olyan tökéletesen oldotta meg a feladatot, hogy a blöff négy évig élt, mire valakinek sikerült nem kevés munkával lelepleznie.
Az eset enyhén szólva is meglehetősen aggályos. Mégpedig első közelítésben is, de különösen második közelítésben.

1. A hír szerint van valahol valaki, akinek nyilván sok fölösleges pénze van, sokat unatkozik, és valami oknál fogva álinformációk létrehozásával próbálja múlatni idejét. (Nem olcsó szórakozás, ha valaki számos film dokumentumait utólagosan legyártja, a korabeli újságcikkektől az archív werkfilmig bezárólag.)
Így önmagában kissé profira sikerült diákcsínynek is kinézhet a dolog, másrészről viszont a következményei beláthatatlanok. Tökéletesen hitelteleníti „a szabad enciklopédiát”, mivel ha ilyen eset egyáltalán megtörténhet, akkor innen kezdve egyetlen szócikkről vagy szócikk részletről sem tudhatjuk, hogy nem blöff-e. Hátha valaki azzal szórakozik, amit mi éppen olvasunk, csak még nem fedezte fel senki a csalást. Nem kell nagy dolgokra gondolni. Nem feltétlen fogja egy szócikk Arany Jánost mindjárt a középkorba visszadatálni, hiszen az túl feltűnő lenne. Elég, ha mondjuk olyasmit kever bele az életrajzába, hogy a jegygyűrűjét mindig a bal kezén hordta. Egy ilyen apróságnak is beláthatatlan jelentősége lehet bizonyos körülmények között. És már semmi sem biztos.
Mellesleg, nem ez az első leleplezés. Talán nincs még nagyon sok hamis adat az enciklopédiában. Talán. De a jövőkép. A „szabad”-ságnak annyi. És egyáltalán, a könnyen, olcsón, tömegesen létrehozható, tömegek által könnyen elérhető elektronikus adat hitelességének annyi. A jövőképnek annyi.

2. Van még egy csavar a történetben. Mert a hír szerint a Wikipédiára felkerült szócikk volt hamis. Na de mi van akkor, ha a hír a hamis? Ha jó buli hamis szócikket gyártani, akkor miért nem még jobb buli olyan hamis hírt gyártani, mely szerint hamis a szócikk?
– Na, innen teljes a káosz.

Köszöntjük a kedves olvasót a virtuális valóságban!

*


Itt feljebb igyekeztünk következetesen használni a „virtuális valóság” kifejezést, de ez nem, vagy nem feltétlen egyezik a tömegkommunikációban megszokott használattal. A legalapvetőbb különbség, hogy az informatikában ma nagyon is divatos kifejezést általában pozitív értelemben említik, mi pedig egyértelműen negatív tartalommal ruháztuk fel.

Az informatikában főként a játékok olyan generációját értik alatta, melyek némi mesterséges intelligenciával megspékelve az embert számítógép által keltett ingerekkel olyan benyomásokhoz juttatják, mintha egy egyébként nem létező térben, nem létező objektumok és lények között – pl. egy számítógépes játék szereplőjeként forgolódna. Az ilyen játékok a mai technológiai élvonalhoz tartoznak, nagyon drágák és mindenki pozitív értékkategóriákkal fogalmaz róluk.



Nem kívánjuk mi itt senkinek a játékát tönkretenni, de azért a jelenséget nagyon problémásnak látjuk. Egyrészt a saját valóság, az igazi valóság szürkeségére, unalmasságára utal, különben miért cserélné be az ember az eredeti valóságot virtuálisra, akár egy játék erejéig, másrészt mindenképp felveti az ember (emberek) eltévedésének lehetőségét, olyan áttévedést a virtualitásba, ahonnan nincs vagy nem kívánatos többé a visszaút a valóságba. Ha valaki nem látná reálisnak ezt a veszélyt, egyszerű utalnunk a kábítószer fogyasztásra, ami nagyon is hasonló „utazást” kínál.
A probléma kissé átfogóbb értelmezéséhez érdemes lefordítani magyarra ezt a szándékosan idegen nyelven meghonosított kifejezést:

virtuális valóság = látszólagos (képzetes) valóság

Nem mellesleg, ha valaki beszél „látszólagos valóságról” ezzel implicite azt is kifejezi, hogy tudja mi a valódi valóság. (Különben nem tudná megkülönböztetni tőle a látszólagost.) A mai kultúra aztán a valóság feltételezett ismerete mellett a kommunikációs jeleknek is abszolút tartalmakat tulajdonít, s úgy tekinti, mintha az évezredek alatt és különösen az utóbbi évszázadok által felhalmozott tudományos ismeretek segítségével nagy biztonsággal koordinálná magát a világnak ezen a számára adott szegletén. Ez pedig a „valóság” fogalmának átgondolatlanságából származó üres illúzió. Amit az ember lát, az sohasem maga a valóság, hanem mindenkor saját elmekonstrukciója. Konstruált képzetei ugyan valamilyen szinten összefüggnek a valósággal, hisz valóságos ingerek inspirációi, de a véges számú ingereknek, csak véges számú a megfeleltetése azzal a valósággal, ami az adott részletében is végtelen. Ha pedig ezt a viszonylatot elkezdjük komolyan venni, nemigen juthatunk másra, minthogy minden ember „látszólagos valóságban” él, méghozzá abban, amit saját megtapasztalása alapján elméje konstruál.
Itt mintha elkezdenének összemosódni az értékképzési alapok, hiszen ha amúgy is mindenki egy látszólagos valóságban él, és az említett játékok is csak egy látszólagos valóságot hoznak létre, akkor semmi baj, hisz a kettő minőségi értelemben nem különbözik. És tényleg, a kettő minőségi értelemben nem is feltétlen különbözik. Ami viszont rendkívüli módon különbözik, az a mögöttes emberi magatartás. Mert éljen bár az ember a maga látszólagos valóságában, ha nem szándékosan helyezkedik virtuális térbe, motivációja mindenkor látszólagos valóságának a valóság után hangolása marad, hiszen saját hatékonyságát csak így növelheti. Ha azonban szándékosan helyezkedik egy maga konstruálta véges virtuális térbe, a valóság végtelenjéből saját véges börtönébe fog záródni. Ezért aztán mégis jobb, ha külön jelentést tulajdonítunk az idegenből meghonosodott kifejezésnek, s sajnálattal megállapítjuk, hogy az ember világa egyre inkább virtualizálódik.


Ez a „gyönyörű” hölgy minden vágyat teljesít

Nem a repülőgép szimulátoroktól kell félni, hanem az embernek a valósághoz való viszonyulásától. Mivel saját elmekonstrukcióját abszolutizálja, a végtelenhez képest rendkívüli szűkösségű fantáziájának produktumaival veszi körül magát, tetszés szerinti múltat (ld. Jurij Gadjukin), tetszés szerinti jelent, tetszés szerinti jövőt gyárt magának, mígnem elmebörtönének ajtaja magára zárul. Pedig egyet azért egészen biztosan tudhatunk: mindezen kívül valóság azért van. Csak valóság van.







Címkék: média valóság virtuális

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu