magyar filmdráma, 94 perc, 2009
Forgalmazza: Budapest Film
Bemutató: 2009. október 1.
Gárdos Péter – az idei Filmszemlén rendezői díjat nyert – filmje
Kosztolányi Dezső azonos című, 1912-es novellájának adaptációja. Egy
kisvárosi egyházi fiúiskolában, 13-14 éves diákok közt járunk, ahol a
jelen lévő agresszió már az első perctől kezdve szinte tapintható, majd
később, csaknem észrevétlenül egyre inkább elszabadul.
Az erőszak nemcsak az alkalomadtán drákói szigorral fegyelmező
paptanárok felől irányul a gyerekek felé, hanem a tanulók egymás közti
viszonyát is meghatározza.
Gárdos filmjét nézve úgy tűnik, az agresszió ragályként terjed, és
senki sem maradhat ki belőle: a megfélemlített besúgóvá válik, más
éppen a lágyszívűsége táplálta érzéketlenség okán lesz a kegyetlen
rendszer kiszolgálója, de van olyan is, aki kifejezetten szadista és
manipulatív. Itt azonban (a papok ruháját és a diákok ingét leszámítva)
semmi sem fekete vagy fehér: az alkotók – több ponton is nagyban
továbblépve az eredeti novella szűkszavúságán – igen finoman,
(szociál)pszichológiailag is megalapozottan dolgozzák ki annak
folyamatát, ahogy a legalizált bántalmazás és a durva diákcsínyek
tragédiába fordulnak.
Az aktuális, érzékeny témaválasztáson kívül a film erénye még, hogy a
Kosztolányi-mű születésének évét (1912: a Titanic elsüllyedése) is
fontos motívummá emeli, ezenkívül további számos aprósággal remekül
idézi fel a korhangulatot. A Tréfa árnyalt, összetett, gondolatébresztő alkotás, talán a rendező legjobb munkája a régi nagy sikerek (Szamárköhögés, A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire) óta.
Kommentáld!