Tömegek látogattak ki a Magyarok Szövetsége a tavalyi és az idén épp hogy befejeződött pusztai fesztiváljára. A két éve alakult civilszervezet egyes jelek szerint a politikába is beszállna; vezetői a teljes közéleti struktúra leváltásáról beszélnek.

A Heti Válasz cikke

Vásárlói klub, hagyományőrző egyesület, politikai tömörülés? Nehéz eldönteni, hogy a Magyarok Szövetsége (MSZ) - mely idén és tavaly is Kunszentmiklós-Bösztörpusztán tartotta Magyarok Országos Gyűlése elnevezésű rendezvényét - melyik a három közül.

A szervezet ambíciója túlmutat a hétvégi íjászkodáson vagy az őstermelőktől való vásárláson. A múlt tavasszal zászlót bontott MSZ egyenesen egy új társadalom felépítését tűzte ki célul. Ez derül ki azokból a dokumentumokból, amelyeket a szövetség tagozatai állítottak össze, s a környezet tiszteletben tartását, a Szent Korona-tanra épülő új Alkotmány elfogadását, a felsőház és a csendőrség létrehozását, illetve az ingyenes felsőoktatást sürgetik. E követeléseket régóta hirdetik a legkülönfélébb csoportok, a Magyarok Szövetsége azonban láthatóan tömegeket is képes megmozdítani.



Jurtatábor a pusztában

A Kunszentmiklós melletti rendezvényre tízezrek látogattak ki - akárcsak egy népszerűbb könnyűzenei fesztiválon, bejutás előtt hosszan kellett autóval araszolni. A helyszínen Vukics Ferencnél, az MSZ kezdeményezőjénél arról érdeklődünk, mi célból jött létre az állítása szerint a Magyarországon, a Kárpát-medencében és Nyugaton 600 helyi csoportot és százezer tagot számláló szervezet. "A Magyarok Szövetsége társadalmi kezdeményezés, amely teljes megoldást kínál a magyarság gondjaira. A pártok darabokra szabdalják a nemzetet, mi az összefogást ajánljuk. Az autonóm kezdeményezésekben hiszünk, ezért semmiféle állami, önkormányzati, uniós forrást nem kértünk. Önerőből, tagjaink, támogatóink felajánlásaiból, kétkezi munkájából hoztuk létre a Magyarok Országos Gyűlését" - mondja a "civilben" honvéd őrnagy Vukics.

Példaként az ízletes mangalicaszalonna mellé kínált kenyeret hozza, amit felajánlott lisztből, helyben sütöttek. Az önkéntességre épülő szervezés tiszteletre méltó vállalás, különösen, ha a rendezvény méreteit nézzük. A lovas és gyalogos élőképekben több száz katonai hagyományőrző vett részt, felépült egy jurta- és sátortábor, s a rengeteg kézműves és árus logisztikáját is megoldották. Bösztörpusztán legnagyobb sikere a katonai hagyományőrzőknek volt. Akit nem zavart a műsort időnként megszakító "hun imádság", szövetségi induló vagy torokéneklés, felidézhette gyermekkorát, amikor olvasmányélményei alapján honfoglaló lovasnak vagy negyvennyolcas huszárnak képzelte magát. Másokat inkább a spirituális tartalom vonzott: tisztes családanyák hófehér jelmezben sámándoboltak a Szent Koronát formázó díszlet körül.



Stadlertől a szcientológusokig

Némi pogányság az egész rendezvényt belengte - nem véletlen, hogy Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek felszólította a plébánosokat, ne lássanak el liturgikus szolgálatot az eseményen. Tiltakozása miatt az eredetileg Hétboldogasszony Kápolnának elnevezni tervezett építmény nevét Hétboldogasszony Hajlékra módosították. Ezotériából így is maradt bőven: a komolyan vehető megszólalók (Kondor Katalin, a Magyar Rádió korábbi elnöke, Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató vagy Róna Péter közgazdász) mellett táltosok, "nemzetlélek-gyógyítók", összeesküvés-elméletben utazók, Pilis-értelmezők, boszniaipiramis-rajongók és esővízhasznosítók beszéltek az állandó ostorpattogásban.

A tavalyi programban szerepelt még Posta Imre, a radikáljobboldali szubkultúrában népszerű leleplező, a Köztársasági Őrezred volt pszichológusa és Szima Judit, a Jobbikkal szövetséges Tettrekész rendőrségi szakszervezet vezetője is. Feltűnt a szcientológus Drogmentes Magyarországért Maraton sátra is, a "nemzeti" kiadók standjai között pedig Stadler József dedikálta a róla szóló könyvet. Ám nem az akasztói vállalkozó pecsétgyűrűi voltak a legfeltűnőbb kiegészítők Bösztörpusztán: sokan szablyával az oldalukon, sarkantyús csizmában közlekedtek, a különféle tarsolyok pedig szériatartozéknak számítottak. Legtöbben, ha mással nem, egy-egy rovásírásos, turulos pólóval jelezték hozzátartozásukat; a legszellemesebb alighanem az a felső volt, amely Attila hun nagyfejedelem európai haknijáról emlékezett meg Attila on European Tour szöveggel.



Valódi fordulat?

Miközben a megfigyelő a nemzet végzetes kizsákmányolásáról szóló előadást hallgatta, vagy a standok között bolyongott, eltöprenghetett, van-e politikai célja a Magyarok Szövetségének. Szervezői tagadják, hogy beszállnának a pártversenybe, ők az egész jelenlegi struktúrát váltanák le egy másik, szerintük egészségesebb rendszerre. Ezt a magyarázatot azonban nem mindenki fogadja el. A Jobbik harsonájaként működő barikad.hu hírportál július végén olvasói levelet közölt, melynek szerzője szerint a Magyarok Szövetsége párttá alakul - az aggódó hazafi szerint gyengítve a Jobbikot, "amelynek komoly esélyei vannak arra, hogy az országot irányítsa". Cáfolat ugyan érkezett, ám a gyanút sokak szemében tovább táplálja, hogy a Vukics Ferencet bemutató életútinterjú-kötet végén, a Mit akar a Magyarok Szövetsége? rovatban a következő mondatok szerepelnek: "[A Magyarok Szövetsége] le fogja váltani a neoliberális politikát és valódi nemzetállami működés feltételeit teremti meg. Létrehozza a valódi fordulat kormányát, a jelenleg regnáló politikai elit teljes és egyöntetű leváltásával." Az MSZ álláspontja szerint nincs ellentmondás: nem párttá alakulással, hanem egyéb eszközökkel akarják kikényszeríteni a fordulatot.



Elképzelésük szerint például a választók a képviselőjelöltekkel "társadalmi szerződést" íratnának alá. Ebben az adott politikus vállalja, hogy az Országgyűlésben kezdeményezi alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, kétkamarás parlament kialakítását és a nemzeti érdekekkel ellentétes "uniós jogi normák" felülvizsgálatát. S hogy mi történik, ha a politikusok nem térnek igaz útra? "Valami úton-módon meg kell őket rendszabályozni: hogyan meg miképpen, azt majd meglátjuk" - mondta egy tavaszi szűk körű előadáson Vukics, aki akkor úgy vélekedett: elképzelhető, hogy a "rendszabályozás" saját jelöltek indítását jelenti majd. A bösztörpusztai rendezvény mindenesetre politikainak is felfogható aktussal zárult: a szövetség megyei elöljárókat választott, és el fogadta a Nemzeti Érdek Programja című alapvetést. Emellett tavaly felszólította a politikusokat, hogy október 23-ig kezdjék meg "az alkotmányos rend helyreállítását"; ha ez nem történik meg, az MSZ polgári engedetlenségre hív.

A szövetség tagjainak nagy része persze aligha töri a fejét hatalomtechnikai finomságokon. Ők közeli őstermelők után kutatnak, akiktől rendszeresen lehet tejet, tojást, húsárut venni, csereüdüléshez, autóúthoz keresnek partnereket, vagy helyi kézműveseknek szerveznek vásárokat. Esetleg a múlt hétvégi rendezvényen bemutatott magyar találmányok hasznosításán törik a fejüket, vagy a devizahitel bedőlése miatt fenyegető kilakoltatás ellen kérnek segítséget a többiektől - ezeket a célokat ugyanis mind-mind felvállalja a Magyarok Szövetsége.

KI VAGY, VUKICS?

A Magyarok Szövetsége legnagyobb tekintélynek örvendő vezetője Vukics Ferenc honvéd őrnagy, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanára. A katonatiszt lövészeti felkészítést, hegyi harcászatot, robbantási ismereteket oktat: a 2009-es augusztus 20-i tisztavatáson például a kordonbiztosításért felelt, júniusban pedig az egyetem lövészhallgatói harcászati zárógyakorlatának egyik irányítója volt.



Egyes radikálisoknak gyanús a jól képzett, többszörösen kitüntetett katonatiszt mozgolódása. Szerintük Vukicsot a Nemzetbiztonsági Hivatal küldte a "nemzeti tábor" szétverésére. Bizonyítékul az őrnagyi kinevezést hozzák, az előléptetés ugyanis a Gyurcsány-kormány idejére esett. A sejtetés azonban aligha állja meg a helyét: Vukics 1996-ban tett tiszti esküt, előmenetele a honvédségi szamárlétra szokványos megmászásának számít.

A Varga Domonkos György újságíró által írt, Ki vagy, Vukics? című interjúkötetben a Magyarok Szövetsége kezdeményezője az ügynökvádról azt mondta: "Tényleg titkos ügynök vagyok - a Teremtő küldött le." A magyar múlthoz a baranta révén jutott el Vukics Ferenc: az őrnagy a gyökereit a nomád harcászatra és a paraszti tudásra visszavezető küzdősport egyik honi elindítója. Az elmúlt időben több tucat lakossági fórumot tartott - nemcsak Magyarországon, hanem a Felvidéken, Erdélyben, de még Zürichben is járt.