Szeretettel köszöntelek a APROPÓ klub - Gondolkodóknak és Önkifejezőknek közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
APROPÓ klub - Gondolkodóknak és Önkifejezőknek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a APROPÓ klub - Gondolkodóknak és Önkifejezőknek közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
APROPÓ klub - Gondolkodóknak és Önkifejezőknek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a APROPÓ klub - Gondolkodóknak és Önkifejezőknek közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
APROPÓ klub - Gondolkodóknak és Önkifejezőknek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a APROPÓ klub - Gondolkodóknak és Önkifejezőknek közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
APROPÓ klub - Gondolkodóknak és Önkifejezőknek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Csókolom, Peti
bácsi! Biztos tetszik rám emlékezni, én vagyok az a kisfiú, akiről azt
mondták, hogy ha több lesz belőlem, akkor kevesebb lesz az adó. Belőlem
nem lett több, biztosan azért, mert az apukáim (sem a bajuszos, sem az
izmos) nem akarnak nekem kistestvért. Az adót azt nem tudom, mert nem
értek hozzá. Majd ha megnövök, akkor biztosan megértem. De a közértben
most drágább a kolbász, az apukáim mondták.
Láttam, nagyon
tetszett Peti bácsinak a rajzom, valami díjat is kapott, pedig csak
véletlenül került Peti bácsihoz. Az apukáim is jót nevettek rajta, meg
az izmos apukám egy
másik barátja, de ő csak azután, miután elszívott egy furcsa illatú
cigarettát. Persze én a díj helyett jobban örültem volna egy új
meccsboksznak, mert a héten az oviban elvette tőlem a Menyus. De ez nem
meglepő, minden héten csinál valami rosszat az oviban. Az óvónéni sem
bír vele, a múltkor is elvette a Jancsinak a tízóraiját, majd rászólt
az óvónéni. Másnap bejött az apukája és mindenkit kiküldött a teremből.
Utána az óvónéni kisírt szemekkel és begipszelt karral jött be. Nagyon
sajnáltam az óvónénit is meg a Menyus anyukáját is. Ő is az oviban
dolgozik és ő főzi a világon a legeslegfinomabb krumplis tésztát. De ő
is sokszor kisírt szemmel jön dolgozni, de azért még nagyon szeretjük,
mert mindig mosolyog.
Otthon elmeséltem az apukáimnak, hogy mi
történt és nagyon leszidtak. Azt mondták, hogy az óvónéni egy náci
kurva. Én ugyan nem tudom, hogy ez mit jelent, de biztosan nagyon
rossz, mert az apukáim is ezt mondták, meg a tévében is ezt hallottam.
Majd ha nagyobb leszek, akkor biztos megértem.
Az oviban
egyébként nagyon jól érzem magam, mert van egy kislány, akibe szerelmes
vagyok. Az apukáim szerint ez csúnya dolog, játsszak inkább a fiúkkal,
és otthon nagyon leszidtak, mert az oviban az egyik nap, amikor kint
játszottunk az udvaron, megfogtam a kezét. A kislányt egyébként Magyar
Gerdának hívják és nagyon aranyosak a szülei is. Robi bácsinak és Kata
néninek hívják őket. Bár az apukáim szerint csőcselék. Ezt sem tudom,
hogy micsoda, de biztos valami rossz. De a múltkor is a Menyus anyukája
sírva jött be és mondta nekik, hogy a Menyus apukája megverte és
elvitte otthonról a pénzt. Azt mondta, hogy játékgépre kell. Én nem
tudom, mi az a játékgép, de ha játék, akkor biztosan jó! Lehet, hogy a
Menyus megkapja karácsonyra azt az elemes darut, amit a múltkor az
apukáimmal a teszkóban láttam? Aztán másnap a Gerda szülei hoztak a
Menyus anyukájának ruhát meg ételt. Ennek nagyon örült a Sári néni, ő a
Menyus anyukája. De a Sári néni akkor is mosolygott ránk.
Amikor
ezt az apukáimnak elmeséltem, akkor azt mondták, hogy majd ha megnövök,
akkor megértem. És a feleség megverése nem olyan nagy baj, a Wekler
Feri bácsi is megcsinálta és nem lett belőle semmi baja. Azt nem
mondták, hogy a Wekler Feri bácsi felesége mit szólt hozzá, én meg nem
mertem megkérdezni, mert leszidnak.
Csak az a baj, hogy az
apukáim nem szeretik a Gerdát. Azt mondják, hogy fasiszta, vagy valami
ilyesmi. Sajnos ezt sem tudom, hogy mi, de a tévében erre is azt
mondták, hogy rossz. Pedig a Gerda olyan szép ruhában jár az oviba!
Ezért is vagyok szerelmes bele. Nem baj, majd legközelebb úgy fogom meg
a kezét, hogy más ne lássa meg. A Gerda is mindig mosolyog és segít a
többieknek. Például a Jancsi még nem tudja bekötni a cipőjét és a Gerda
segített neki.
És tessék elképzelni, Peti bácsi, a múltkor anyák
napja volt az oviban. Én egy kicsit furcsának tartottam, hogy a többiek
anyukái szépen felöltözve jöttek be, az én egyik apukám, a bajuszos
pedig egy rózsaszín rövidnadrágot vett fel. Ez az óvónéninek nem
tetszett és az apukám erre nagyon leszidta az óvónénit. Azt mondta,
hogy ő ilyen és ezért biztos meg akarják verni. És nagyon csúnyán
nézett a Gerda anyukájára is. Majdnem elsírtam magam, tessék
elképzelni, meg a Gerda is. De a kezét nem mertem megfogni, mert akkor
az apukám biztosan leszid meg otthon az izmos is. Az anyák napi műsor
viszont szép volt, a legszebben a Gerda szavalt, valami olyan volt
benne, hogy áldd meg Isten, az édesanyámat. Nekem tetszett, bár az
apukáim szerint ilyen régi dolgok, hogy Isten, nem léteznek. Azt
mondták, hogy ami régi, az nem jó. Bár a múltkor nagyon mérgesek
voltak, mert tönkrement az új mosógép és nem lehetett megjavítani. A
Gerda azt mondta, hogy az ő mosógépük sokkal régebbi, őt az anyukája
már azon pelenkázta és még mindig működik. Lehet, hogy mégsem olyan
rossz a régi mosógép? Nem tudom, ha nagy leszek, akkor biztos megértem
majd...
Az anyák napi ünnepség után otthon az apukáim azt
mondták, hogy ők is anyák napját tartanak. Bár én nem tudom, hogy
melyikük az anyukám, ők elvonultak a szobájukba. Bekapcsoltam a tévét,
mert kezdődött volna a kedvenc verekedős rajzfilmem, de helyette valami
róka történetét láttam. A bemondónéni azt mondta, hogy Vuk. És tessék
elképzelni, sokkal viccesebb volt! És a bemondónéni azt mondta, hogy
ezerkilencszáznyolcvanegyben készült. Az olyan régen volt, hogy akkor
még az első meccsbokszom nem is volt meg. Sőt, én még nem is éltem!
Lehet, hogy mégis jók ezek a régi dolgok?
Tessék elképzelni,
Peti bácsi, a múltkor a Gerdáért a nagypapája jött be az oviba. A Gerda
azt mondta, hogy a nagypapa Erdélyből származik. Azt én nem tudom hol
van... És hozott a Gerdának valami feltekert, lyukas sütit. Hogy is
hívták? Ja, igen, valami kürtőskalács. Nagyon finom volt, sokkal
finomabb mint a mekis hamburger, mert engem is megkínált. Otthon
elmeséltem az apukáimnak, hogy a Gerda erdélyi nagypapája hozott
kürtőskalácsot, de erre ismét leszidtak. Azt mondták az apukáim, hogy
irredenta lesz belőlem. Ez nem tudom mit jelent, én sokkal jobban
szeretnék inkább darukezelő lenni, az olyan izgalmas. És ha én is
megkapnám azt az elemes darut, akkor gyakorolhatnék is rajta. Meg azt
sem értették, hogy egy román miért beszél magyarul. És különben is,
miért rajtuk élősködik? Én meg azt nem értem, hogy ez az Erdély meg a
magyar meg a román hogy is van? Azt mondta a Gerda, hogy amikor a
nagypapája megszületett, akkor az is Magyarországhoz tartozott. És a
nagypapája falujában mindenki magyarul beszél. De akkor most hogyhogy
román? Odébb vitték? Majd ha nagyobb leszek, akkor biztos megértem.
És
az apukáim még szavazni sem mentek el, tessék elképzelni! Azt mondták,
hogy mindenki lop. De beszéltek valami kétszázezerről is. Ez olyan nagy
szám lehet, hogy ezt még nem érthetem, de ha megnövök, akkor biztos
megértem. Mert a múltkor az oviban volt szavazás! Megkérdezte a Menyus
anyukája, a Sári néni, hogy mi legyen az ebéd, krumplis tészta vagy
rakott krumpli. A rakott krumplit én nem szeretem, mert abban kolbász
is van. Otthon is van kolbász a spejzban, az apukáim néha kiveszik,
majd később visszarakják. Biztos ők sem szeretik, ezért nem eszik meg.
De akkor miért vették meg? Biztos ezt is csak akkor fogom megérteni, ha
nagyobb leszek! Igaz, azt sem tudtam addig, hogy mi az a krumplis
tészta, de az oviban arra szavaztam. És nagyon-nagyon ízlett. Otthon
azt mondta a bajuszos apukám, hogy majd ő csinál nekem finomabbat. De
az nem volt olyan jó, mint a Sári nénié!
Aztán megrajzoltam azt
a rajzot. Megmutattam a Gerdának, de ő valamiért elkezdett sírni. Azt
mondta, hogy ő nem ilyen és a szülei sem bántottak soha senkit. És
elszaladt. Én nagyon elszomorodtam és kidobtam a rajzot a kukába. Hogy
utána hogyan került Peti bácsihoz, azt nem tudom. A díj helyett tényleg
inkább egy új meccsbokszot kérnék, mert a Menyus nem akarja visszaadni,
amit elvett. Ha lehet, akkor szép piros legyen, sárga tetővel!
A
Gerdát pedig meg fogom vigasztalni. Nem tudom miért haragszik, hiszen
én csak azt rajzoltam le neki, amit az apukáim meséltek és a tévében
láttam. De azóta olyan szomorúan néz rám a Gerda. Pedig én tényleg
szerelmes vagyok bele! Lehet, hogy rajzolok neki egy virágot. Meg piros
szíveket. És a szüleit is lerajzolom, ahogy segítenek Sári néninek! Ezt
hétfőre lerajzolom neki. Most úgyis van időm, mert az apukáim elmentek
valami felvonulásra. A Gerda azt mondta, hogy őket a múltkor nem
engedték felvonulni. Nem tudom, hogy nekik miért tilos, ami az
apukáimnak szabad, majd ha megnövök, akkor biztos megértem. De a Gerdát
elhívom a csúszda mögé és odaadom neki a rajzot és csak ő fogja látni,
bizony! És még a kezét is meg fogom fogni!
Csókolom, Peti bácsi!
Kovács Pisti
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!