Egy felmérés szerint a férfiak nem szeretnek bókolni, a hölgyek pedig a kedves mondatok mögött gyakran hátsó szándékot sejtenek. Ismert szegedieket kérdeztünk arról, hogyan viszonyulnak a széptevéshez.

– Szia, szép a fölsőd. Megfoghatom a feneked? – így szól egy 21. századi bók a diszkóban. Hol vagyunk már a József Attila-i magasságoktól: „Minden mosolyod, mozdulatod, szavad / Őrzöm, mint hulló tárgyakat a föld. / Elmémbe, mint fémbe a savak / Ösztöneimmel belemartalak, / Te kedves, szép alak". A klasszikus értelemben vett bók kihalófélben van.

Pedig egy orosz mondás szerint a nők a fülükkel látnak. Vagyis míg a férfit a vizuális ingerek veszik le legkönnyebben a lábáról, addig a hölgyeket egy-egy jól elhelyezett bókkal lehet elcsábítani. Csakhogy a férfiak nem szeretnek bókolni, annyira tiszteletben tartják a nők egyenjogúságát – állapította meg egy francia tanulmány a közelmúltban.

A nők ráadásul úgy gondolják, nem létezik ártatlan bók, és minden kedves megjegyzés mögött hátsó szándékot sejtenek. A felmérés szerint a nők 89 százaléka szeret bókot kapni, azonban 67 százalékuk csakis a partnerétől, más esetben kényelmetlenül érzi magát, 12 százalékuk viszont semmilyen bókot nem kapott az elmúlt három hónap során.

– Mindig is volt létjogosultsága a bókoknak, s ez így is marad, míg férfi és nő él a Földön. Egy igazi férfi, éljen a 13. vagy a 21. században, tudjon udvarolni és tisztelje a hölgyeket! Ez ugyanis minden kapcsolat alapja – vallja Dobos Kati színművész. Szerinte a bóknak a mindennapokban is fontos szerep juthat. –

Szívesen fogadom akár akkor is, mikor éppen a boltból esek haza, de ilyen esetekre azt javaslom a férfiaknak, vigyázzanak, ne tűnjön túl nagy hazugságnak mondandójuk – tanácsolja, hozzátéve: az ártatlan bók a legfinomabb, az, amely mögött nincs hátsó szándék, csak egy kedves gesztus, figyelmesség. Ha valaki egy bókkal mást is el akar érni, az kifejezetten sértő is lehet.

A művésznő kedves példát hozott arra, hogy hölgyek között is dívik a bókolás. – Angyal Mária rendezővel régi barátság és munkakapcsolat fűz össze minket, hosszú idő után valamikor a 2000-es évek elején találkoztunk újra a szegedi szabadtérin. Ugyanekkor játszott itt főszerepet Iván Ildikó énekesnő, aki mikor meglátott, megdicsért, nagyszerűen nézek ki, semmit sem változtam. Mire Angyal Mária megjegyezte: „valóban jól néz ki, de a múlt század 80-as éveiben milyen jó nő volt" – idézi fel az emlékezetes pillanatot Dobos Kati.

Ma a lányok udvarolnak

A bók a dicséret rövid, frappáns formája, tehát nem feltétlenül szerelmi gesztus, lehet baráti alapja is – mondja Görög Ibolya protokoll-szaktanácsadó. Motivációt az ad hozzá, hogy ha valaki szimpatikus, hamarabb meggyőz a saját igazáról. – „Béla, de jól néz ki, levágatta talán a haját?" Ha például így üdvözlöm a hentest, biztosan a szebbik karajt veszi elő a pultból – ismerteti a széptevés funkcióját a szakember.
A bók akkor találó, ha egy meglevő jó tulajdonságot nagyít fel, nem egy kevésbé előnyöset igyekszik szebbé varázsolni. Személyiségtől függ, ki milyen típusú bókot kedvel: egy megjelenésére kényes nő inkább a külsejét méltatónak örül, míg mások belső tulajdonságaikra büszkék.

Görög Ibolya szerint mára a hódítani szándékozó férfiak nyelvi repertoárja elszegényedett, bizonyos szép szavakat pedig ki sem mernek mondani. – A közelmúltban találkoztam egy ismerősömmel, akit 1968 óta nem láttam. Azt mondta, Ibolya, de jó egészséges vagy – ezzel pedig azt kommunikálta, persze kedvesen, hogy számára váratlanul meghíztam –, mesélte a protokoll-tanácsadó, hozzátéve: éppen ezért manapság inkább a lányok, nők udvarolnak a férfiaknak.

Székhelyi József számára Mensáros László jelentette az etalont a bókolásban. – A Kései találkozás című darab premierje után Mensáros egy egész fogatot hintett tele rózsákkal, s velünk, fiatal színészekkel húzatta a színház bejáratához, hogy így kápráztassa el partnerét, Tolnay Klárit – emlékezik a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója, aki maga is ügyel arra, ne csak nőnapon vagy anyák napján figyeljen a szebbik nemre.

– Örülök, ha kipirult arcú, virágcsokorral hazasiető férfit látok – mondja a direktor, kiemelve: a bók hamiskássága, kedvessége, esetleg csipkelődése, iróniája nem szabad, hogy eltűnjön a mindennapokból.

– Szoktam bókolni, hiszen egy nőnek fontos, hogy mindennap érezze, mennyit jelent a párjának – vélekedik Varga Péter, a Szeged Beton vízilabdázója. Kedvesének, Fürész Emőkének, a Szeviép-Szeged kosárlabdacsapata játékosának főztjét, alakját, haját rendszeresen megdicséri.

– Bók csak a páromnak jár, más nőknek nem igazán, hiszen olyan hölggyel még nem találkoztam, aki azt mondta volna, nyugodtan bókolj a többieknek is – vall a féltékenység veszélyeiről Varga Péter, hozzátéve: „azért az utcán, egy feltűnő jelenségre is használunk jelzőket, ám azokat nem osztjuk meg vele".

Szerinte a hölgyek részéről mindenképpen mutatkozik igény a bókokra. Felvidítja, kizökkenti őket a szürkeségből. – A férfi legyen kedves és próbálkozzon, az sem baj, ha esetlen – tanácsolja Varga Péter.
Persze a próbálkozásban is vannak tabuk. Bizonyos helyzetekben az „olyan jó anya lennél" is ijesztő lehet, nem is beszélve arról, hogy „ez majdnem olyan jó, mint ha az anyukám csinálta volna".

R. Tóth Gábor - delmagyar.hu