Szerző: Vinczéné Tarr Judit

„Jövünk az idők kezdete óta, jövünk a fékezhetetlen förgeteg hátán,

jövünk az öreg Puszta honából, Szépmező Szárnya és Jószél Fúvása

honából, Hunor és Magor birodalmából, jövünk örökkön örökké, és általunk

a múlt üzen!”

Tíz éves voltam, amikor nagybátyám meglepett Komjáthy István Mondák

könyve című művével. Szorgalmas betűfaló lévén azonnal belemerültem

a történetbe. Szépmező Szárnya kalandjai – sok más kortársamhoz

hasonlóan- engem is elbűvöltek, s észre sem vettem, hogy megismerkedtem

a magyar mondavilág alapjaival. A Tetejetlen Fáról körülpillantva különös

személyekkel találkoztam: Hüvelykpicinnyel, Sánta Katával, Kaszással,

Aranyhajúval, Bujdosók Lámpásával… Csak miután felbukkant mögöttük

a Göncölszekér, jöttem rá, hogy a csillagképek magyar megszemélyesítőivel

van dolgom.

Sok-sok könyvet forgattam már azóta, s most, hogy újra kezembe

került régi kedves olvasmányom, elhatároztam, felkutatom néhány

magyar csillagkép nevének eredetmondáját.

Tartsanak velem, nézzünk körül együtt a Tetejetlen Fáról!

Talán az első, amit megpillantunk, a végtelen, csillogó országút, a Tejút.

Eleink sokféle néven emlegették. Székely eredetű hun monda alapján

Csaba Útja vagy Hadak útja.

Csaba királyfit a Hadak Ura visszaküldte a régi hazába a puszta öreg

fejedelméhez, hogy elmondja a magyaroknak: az ezüstpatak elindult

útjára… Szálljanak nyeregbe, bontsák ki ostorukat, foglalják vissza Attila

elárvult birodalmát!

A hosszú úton nagyon elfáradtak, s már majdnem megálltak, mikor hirtelen

megrázkódtak a csikók, aranyszőrű táltosokká változzak, orrlikaikból

csillagos tüzet fújtak, s hipp-hopp felkaptak a levegőbe. A végtelen

csillagösvényen vágtattak tovább Napkelet felé. Aki látta őket, így szólt:

Csaba vitézei. Ők robognak a Hadak útján! Az árva hunok vágtatnak a

csillagösvényen vissza a pusztába, öreg Nemeréhez.

Népünk a csatában elesett hősöket halhatatlansággal ajándékozta, meg,

s lelküket a Lelkek Útján küldte fel az égbe.

Nagyon elterjedt elnevezése volt a Tejútnak a Szalmásút, Szalmahullajtó

is. Többnyire a Göncölszekér utasai szórják szét, vagy veszítik el a felrakott

szalmát.

Ha megpillantjuk a Göncölt, kéredzkedjünk fel rá! Kitől? Hát a Kocsistól

vagy Göncölhajtótól, akit Hüvelykpiciny néven is ismerhetünk. Hol találjuk?

A rúd második csillaga mellett egy picike csillag képében, amit a csillagászok

Alcornak neveznek. S ha már fent ülünk a szekéren, Hüvelykpiciny bizonyára

mesél majd nekünk az általa hajtott járműről.

A Nagy Medve csillagkép első hét csillagát Európa legtöbb országában

valamilyen szekérnek nevezik. Magyar nyelvterületen is számos elnevezése

ismert:

Illés szekere, Szent Péter vagy Szent LászlóNagytáltos, Angyalok Hintója.

A keletkezéséről szóló regék azt mondják el, hogyan került az égre.

Gyakori motívum, hogy a részeg embert megátkozta a felesége, s s

zekerestől az égre került. Sokfelé ismert, hogy Illés prófétát ragadta az égbe

tüzes szekér. szekere,

A magyar monda szerint Göncöl híres táltos volt, aki az emberek

között járva gyógyította őket, beszélni tudott a fákkal, madarakkal. Egyszer

eltörött a szekerének a rúdja, és senki nem segített neki megjavítani.

Ekkor haragjában a lovak közé csapott és felrepült az égbe. Azóta ott

kocsizik görbe rúdú szekerén. Más változat szerint Göncöl nem más,

mint Konrád császár, akit Lehel, mielőtt kivégezték volna, kürtjével

agyonütött.

Annak is van magyarázata, hogy miképpen törött el a szekér rúdja.

Egyik szerint Szent Péter hajtotta, és nekiütközött a mennyország

kapujának. Másik változat szerint valamilyen akadályt kellet kikerülnie,

kátyúba került, a szekér felborult, a rúd megcsavarodott.

Hüvelykpicinyről pedig azt is beszélik, hogy a szekér rúdjának rendbetételére

ment fel az égbe.

A Göncölszekér hajtása nagy dicsőség, ezért mondják a nagyképű, kevély

emberekre: „Mintha ő hajtaná a Göncölszekeret.”

Egyesek Göncölt a magyarok Öregistenével is azonosítják. Közkedveltsége

és kivételes tisztelete alapján úgy tűnik, talán éppen ő a sokat emlegetett

Magyarok Istene, a magyarok csillagistene, aki villámhordó szekerével a

Hadak Útján, a Tejúton dübörög végig.

A Göncölszekér csillagai időjósok is: ha aprón ragyognak, szép idő várható,

de ha nagyra nőnek, az idő rosszra fordul.

A Göncöl a Sarkcsillag körül látszik forogni, ezért azt Göncöl Térítőjének

vagy Ég Köldökének is nevezik.

Ha előre nézünk a szekérről, hamarosan megpillanthatjuk az Északi Koronát,

a Koronáscsillagot. A néphit szerint ezzel koronázták meg Szűz Máriát,

amikor Szent József eljegyezte.

Ha télen pattanunk fel a Göncölszekérre, hamarosan megpillantjuk a

Kaszáscsillagot, ami az Orion csillagkép népi neve, de nevezték

Nimródnak is. A csillagképet alkotó csillagokat egy-egy kaszásnak

tarják. A monda szerint a Kaszások után siető Étekfogó, Szilkehordó

a hátsó kaszás elejtett kaszájába belelépett, megsántult, nem éri őket utol.

Acsillag legismertebb magyar neve Sánta Kata (Sirius, a Nagy Kutya

legfényesebb alkotója).

A Kaszáscsillag másik végén láthatók az Ikrek, magyar nevükön a

Két Árva, vagy Bojtárok Kettőse. Egy kisfiú és egy kislány eltévedtek

a szüleik mellől. Sokáig vándoroltak, sírva keresték szüleiket.

Útközben vadon termő gyümölcsökkel csillapították éhségüket,mert senki

nem szánta meg őket, nem segítettek nekik. Végül Isten magához szólította,

és az ég csillagai közé helyezte őket, hogy az emberek lássák, az árváknak

segíteni kell.

Szintén a Kaszás közelében, de a másik oldalán található a Fiastyúk (Pleiádok).

A késő őszi, téli égbolton könnyű meglelni. A monda szerint egy tündér

szélanyótól kapott ajándékba egy aranytyúkot hat csibével, s mivel ezek s

egítségére voltak abban, hogy megtalálja kedvesét, hálából elhelyezte

őket az égbolton. Erdélyben Szitáslyuknak ismerik, mert azt hitték, hogy

az égbolt kárpitja azon a helyen ki van lyuggatva, és áttünedezik rajta a

mennyei fényesség.

A Fiastyúkot más néven Fagyhozó csillagnak is mondják, mert amikor már

kora este látható az égen, akkor bizony közel a tél. Mivel a temérdek csillag

közt könnyű volt megtalálni, s igazodni lehetett hozzá az út során,

ezért útmutatónak is használták. Egy Mátyás királyról szóló regében

Kampó táltos, aki Mátyás elveszett lovát kereste, eltévedt a sötétben, s az

égből alászálló Fiastyúk igazította útba.

Akit úgy jellemeznek: „Azt hiszi, ő ültette a Fiastyúkot”, az meglehetősen

kevély, nagyképű ember.

Ha megfáradtunk a hosszú kocsikázásban, megpihenhetünk a Korcsmában

(Cassiopeia), de vigyázzunk, nehogy összetűzésbe keveredjünk a Részegemberrel!

A Hadak Útján bolyongva megpillanthatjuk a Tündérasszony Palotáját (Kisgöncöl),

a Magyarok Csillagát (Jupiter), a Székelyek Csillagát (Szaturnusz), a Hadakozó

Csillagot

(Mars), az Aranyhajú Csillagot (Bereniké Haja), a Ruhaszárító vagy Tarhonyaszárító

Csillagot

(Nap), a Kantát (Vízöntő). S ha bujdosó- vagy szakállas-, netán söprűs- esetleg

lüdérccsillagot látunk, ne mulasszunk el kívánni valamit, hiszen hullócsillag illetve

üstökös suhant el előttünk.

Ha csillagtérképpel a kezünkben keressük az égbolton ezeket a csillagképeket,

észrevehetjük, hogy a magyar elnevezések nagyjából a görög-latin névvel ismert

csillagképeket fedik. Jegyezzünk meg legalább néhány magyar nevet, hiszen

ez is a múltunk, történelmünk része!